Az orosz–ukrán háború egyik fő műveleti központja nem Kijevben volt, még csak nem is Ukrajnában, hanem egy németországi amerikai katonai támaszponton, a hesseni Wiesbadenben.
Valerij Zaluzsnij jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.
Egyre egyértelműbbek az ukrán társadalom kimerültségére utaló jelek. Ennek ellenére a többség kitart, és elutasítja a területvesztéssel egyenlő orosz békekezdeményezéseket.
Kijevi források szerint Oroszország május végén vagy június elején több frontszakaszon is támadást indít Kelet-Ukrajnában. Moszkva igyekszik kihasználni, hogy az év vége előtt nem várható, hogy megszűnne a nyomasztó orosz tüzérségi túlerő.
Zelenszkij elnök szerint Zaluzsnij kifejezetten diplomáciai feladatra vágyott.
A hadsereg élén álló Zaluzsnij menesztése népszerűtlen döntés, és egyáltalán nem volt könnyű, amit az is bizonyít, hogy Kijev napokig cáfolta a leváltás tényét.
Egyes beszámolók szerint a fő vita Zelenszkij és Zaluzsnij között az ukrán mozgósítás kérdésében dúlt.
Az ukrán elnökkel több ponton összevitatkozó Zaluzsnij vezérkari főnök menesztéséről már egy ideje pletykálnak, de Zelenszkij szerint nem csak róla szól az ukrán vezetés tervezett megújítása.
Az ukrán főparancsnokot ugyanakkor a hírügynökség forrásai szerint nem azonnal menesztik.
Zelenszkij hivatala állítólag amiatt aggódik, hogy Zaluzsnij politikai és nem katonai nyilatkozatokat tesz.
Korábban olyan sajtóértesülések keringtek, miszerint Zelenszkij menesztette a vezérkari főnököt, vagy Zaluzsnij maga mondott le a posztjáról, ám egyelőre ezt mindenki cáfolja. A feszültség viszont hosszú hónapok óta tapintható a háborúban álló ország politikai és katonai vezetése között.
Levezényelte az ukrán hadsereg modernizálását, és most az orosz agresszió elleni védekezést irányítja Valerij Zaluzsnij, aki már kisgyerekként szeretett katonásdit játszani.
A főparancsnok több alárendeltjének irodájából is hasonló készülékek kerültek elő.
A valóság rácáfolt a reményekre, s ahogy elmaradnak Ukrajna harctéri sikerei, úgy kezd foszlani az az orosz agresszió ellen harcoló nemzet korábban példás egysége. Az pedig még veszélyesebb, hogy egyértelművé vált, komoly nézetkülönbségek vannak a politikai és a katonai vezetés között.
Immár valamennyi érdekelt elismeri, hogy kudarccal végződött Ukrajna tavaszra tervezett, ám nyáron kezdett offenzívája, ami komoly dilemmát okoz Kijev nyugati támogatóinak.
Valószínűleg mindkét fél vesztese lesz a 2022 februárja óta tartó, Ukrajna elleni orosz támadásnak. Az EU és Ukrajna csak akkor nyerhet, ha sikereseknek bizonyulnak az integrációhoz szükséges reformok – véli Jarábik Balázs politikai elemző, az EU ukrajnai biztonságpolitikai missziójának egykori vezetője.
Változóban van az ukrán társadalom, s a folyamatot felgyorsította, hogy Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka elismerte, patthelyzet alakult ki a frontokon. A gyors EU-csatlakozás a bizonytalanság idején megerősítené a Nyugatba vetett bizalmat.
Valerij Zaluzsnij ebben arról beszélt, hogy a technológia jelenlegi szintjén állóháborúba torkollnak a harcok a frontokon.
Belassult az ellentámadás, a helyzet már az első világháborúra hasonlít, véli Valerij Zaluzsnij. Beismeri, elszámolták magukat: már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség szerinte bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak, ám Putyinnak viszonyítási pont az, hogy a két világháborúban több tízmillió volt az orosz áldozatok száma.
Ukrajnának kulcsfontosságú új katonai képességekre és haditechnikai eszközökre – legfőképpen légierőre – van szüksége, hogy kitörhessen az ilyen jellegű hadviselés csapdájából.
